EXTRÉMZÓNA KFT. ADATKEZELŐI TÁJÉKOZTATÓ

I. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK
Az Extrémzóna Kft. az ügyfelek – Az Extrémzóna Kft. utazói – személyes adatait az utazási vállalkozói tevékenység végzésével összefüggésben, a szerződések létrehozásához, teljesítéséhez, a szerződésekből eredő igények érvényesítéshez szükséges körben és ideig, illetve marketing célból kezeli. Az adatokat az adott szolgáltatás teljesítéséhez szükséges mértékben az ügyfél által megrendelt szolgáltatás(oka)t nyújtó partnereknek továbbítja az alkalmazott informatikai rendszerek használatával.
Az adatkezelői tájékoztatóban használt meghatározások, fogalmak ezen tájékoztatóra kötelezően alkalmazandó definícióit a 2016/679/EU rendelet tartalmazza. A hivatkozott rendelet a https://naih.hu/ files/CELEX_32016R0679_HU_TXT.pdf weboldalon olvasható.
Az adatkezelő elérhetőségei:
Név: Extrémzóna Kft.
Székhely: 1055 Budapest, Bihari János utca 16. Fsz.1. 
Telephely és levelezési cím: 1055 Budapest, Bihari János utca 16. Fsz.1.
E-mail cím: extremzona.hungary@gmail.com
Honlap: www.mountech.hu

Definíciók:
Az adatkezelési szabályzatban adatkezeléssel kapcsolatban használt néhány kifejezés és fogalom rendelet szerinti magyarázata:
„adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;
„adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;
„adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;
„GDPR”: a 2016/679/EU rendelet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;„felügyeleti hatóság vagy NAIH”: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
„személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ;azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
„személyes adatok különleges kategóriái”: faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok;
„ügyfél”: az Extrémzóna Kft termékei és szolgáltatásai iránt személyesen, a honlapon, telefonon vagy bármely más módon érdeklődők, illetve az Extrémzóna Kft-vel utazási, szolgáltatási vagy egyéb szerződést kötők.
II. ADATKEZELÉS:
Az adatkezelés alapelvei:
Az Extrémzóna Kft. minden tőle telhető intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az ügyfelek személyes adatait mindenkor
 jogszerűen, tisztességesen és átláthatóan kezelje,
 azokat csak tevékenységi céljainak, illetve az ügyfelekkel (utazókkal) megkötött utazási szerződés teljesítése érdekében és céljából gyűjtse, kezelje;
 az adatok nyilvántartása naprakész és helytálló legyen,
 a személyes adatok tárolása és kezelése biztonságos legyen kizárva az illetéktelen vagy jogosulatlan hozzáférést, kezelést, a véletlen elvesztést, illetve megsemmisítést.
Az Extrémzóna Kft. az alábbi személyes adatokat gyűjti az ügyfelektől
Az Extrémzóna Kft. a szolgáltatásával kapcsolatban az 1. számú mellékletben felsorolt személyes adatokat gyűjti az ügyfelektől.
Felhívjuk az adatközlők figyelmét, hogy amennyiben nem saját személyes adataikat adják meg, a közölt adatok valódiságáért és a közölt adatok kezeléséhez adott hozzájárulás beszerzéséért az adatközlőt terheli felelősség.
Személyes adatok továbbítása az EGT területén belülAz Extrémzóna Kft. az az ügyfelei személyes adatait az alábbi EGT belüli harmadik személyekkel jogosult megosztani:
(a) az Extrémzóna Kft. cégcsoportján belül, beleértve az Extrémzóna Kft. anya- és leányvállalatait;(b) az Extrémzóna Kft. vagy az ügyfelek részére szolgáltatásokat végző szervezetekkel (pl.: IT szolgáltatóval, marketing kampányt folytató vállalkozással, az Extrémzóna Kft. könyvelőjével, Programozásért felelő szolgáltatóval);
(c) az utazási szerződés teljesítésében résztvevő közreműködőkkel (hotel, stb.);
(d) felügyeleti hatósággal és más szabályozó hatóságokkal és szervekkel.
Nemzetközi adattovábbítás harmadik (nem EGT) országokba
Az Extrémzóna Kft. jogosult az ügyfelek személyes adatait EGT kívüli országba továbbítani, amennyiben
 az ügyféllel (utazóval) megkötött utazási szerződés teljesítéséhez ez szükséges, és
 a továbbításhoz az ügyfél (utazó) írásban hozzájárult.
Az Extrémzóna Kft. az utazási szerződés megkötése előtt tájékoztatja az ügyfelet (utazót) az EGT területén kívülre továbbított személyes adatai 2016/679/EU rendeletnek megfelelő védelméről.
Tájékoztatás kérése
Az ügyfél (utazó) az alábbi kapcsolati pontokon keresztül kérhet tájékoztatást az Extrémzóna Kft. által kezelt személyes adatairól:
E-mail cím: extremzona.hungary@gmail.com
Levélcím: 1055 Budapest, Bihari János utca 16. Fsz.1.
III. AZ ÜGYFÉL (UTAZÓ) JOGAI
Az ügyfél hozzáférési jogai
Az ügyfél hozzáférhet a személyes adataihoz. Az ügyfél írásban kérheti, hogy az Extrémzóna Kft. tájékoztatást adjon arról, hogy személyes adatait az iroda kezeli-e. Az Extrémzóna Kft. a tájékoztatást nem tagadhatja meg. Az ügyfél tájékozódás joga kizárólag a rá vonatkozó személyes adatokra terjed ki. Az ügyfél tájékozódási joga nem vonatkozik:
 az anonim adatokra;
 a nem rá vonatkozó személyes adatokra.
Az Extrémzóna Kft. a kérelmező ügyfél kérésére hozzáférést és másolatot biztosít a személyes adataihoz. Ha az ügyfél további/ismételt másolatot kér a személyes adatairól, az Extrémzóna Kft. 5.000 Ft/adat, vagy tájékoztatás díjat számol fel, amelyet az ügyfél a tájékoztatás átadása/megküldése előtt köteles megfizetni az Extrémzóna Kft. számlája alapján.A helyesbítéshez való jog
Az ügyfél bármikor kérheti személyes adatainak helyesbítését. A helyesbítési jog kizárólag az ügyfélre vonatkozó személyes adatokra terjed ki. Nem terjed ki:
 az anonim adatokra,
 a nem rá vonatkozó személyes adatokra.
Az Extrémzóna Kft. az ügyfél írásban benyújtott kérésének megfelelően javítja, kiegészíti vagy módosítja az ügyfél személyes adatát, és erről írásban tájékoztatja az ügyfelet.
Az Extrémzóna Kft. a helyesbítésről nem köteles tájékoztatni az ügyfelet, ha az aránytalanul nagy terhet róna rá, vagy az ügyfél tájékoztatása lehetetlen.
A törléshez való jog
Az ügyfél kérheti személyes adatainak törlését. Az Extrémzóna Kft. indokolatlan késedelem nélkül köteles törölni az ügyfél személyes adatait, amennyiben, azokat az Extrémzóna Kft. kezeli és
 az ügyfél a személyes adatainak törlését kéri, illetve
 a személyes adatok kezelése nem szükségesek az Extrémzóna Kft. által meghatározott célokra,
 az ügyfél visszavonja az adatkezelésre vonatkozó hozzájárulását,
 nincs jogalap az ügyfél személyes adatainak további kezelésére,
 az ügyfél tiltakozik az ellen, hogy az Extrémzóna Kft. kezeli a személyes adatait, és az ilyen személyes adatok kezelését megalapozó jogszerű ok nem élvez elsőbbséget az ügyfél tiltakozásával szemben,
 a hatályos jogszabályok alapján a törlés kötelező.
A törléshez való jog nem érvényesíthető abban az esetben, ha törvény kötelez bennünket az adatok tárolására, vagy ha lezáratlan jogvita áll fenn a két fél között.
Az Extrémzóna Kft. az ügyfél személyes adatainak törléséről tájékoztatja az ilyen személyes adatok címzettjeit. Az Extrémzóna Kft. a törlésről nem köteles tájékoztatni az ügyfelet, illetve a címzetteket, ha az aránytalanul nagy terhet róna rá, vagy az ügyfél tájékoztatása lehetetlen.
Az adatkezelés korlátozásához való jog
Az ügyfél kérheti a személyes adatai kezelésének korlátozását. Az adatkezelés korlátozásának joga kizárólag az ügyfél személyes adataira vonatkozik.
Az Extrémzóna Kft. korlátozhatja az ügyfél személyes adatainak kezelését mindaddig, amíg ellenőrzi az ügyfél személyes adatainak helyességét, valódiságát amennyiben az ügyfél vitatja az adott adat (ok) pontosságát.Az Extrémzóna Kft. korlátozza az ügyfél személyes adatainak kezelését, ha az ügyfél olyan adatok kezelésének korlátozását kéri, amelyek kezelése jogellenes, és az ügyfél ellenzi az ilyen adatok törlését.
Az Extrémzóna Kft. az ügyfél kérésére korlátozza személyes adatainak kezelését, amennyiben
 az Extrémzóna Kft.-nek a korlátozással érintett adatokra már nincs szüksége és
 az ügyfél az adatait jogi igény előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez igényli.
Az Extrémzóna Kft. korlátozza az ügyfél személyes adatainak kezelését, ha
 az ügyfél tiltakozik az olyan személyes adatai kezelése ellen, amelyek az Extrémzóna Kft. számára jogos érdekei szempontjából szükségesek, illetve
 az ügyfél annak visszaigazolására vár, hogy személyes adatainak az Extrémzóna Kft. által történő kezelése jogszabályban meghatározott ok miatt elsőbbséget élvez az ügyfél tiltakozásával szemben.
Az Extrémzóna Kft. az ügyfél személyes adatainak korlátozásáról tájékoztatja az ilyen személyes adatok címzettjeit.
Az Extrémzóna Kft. a korlátozásról nem köteles tájékoztatni az ügyfelet, illetve a címzetteket, ha az aránytalanul nagy terhet róna rá, vagy az ügyfél tájékoztatása lehetetlen.
A személyes adatok kezelésének korlátozása esetén az Extrémzóna Kft.
 tárolhatja az ilyen személyes adatokat,
 az ügyfél hozzájárulása alapján kezelheti az ilyen személyes adatokat,
 kezelheti a személyes adatokat jogi igényének előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy valamely személy jogainak megvédéséhez.
Az Extrémzóna Kft. az ügyfél személyes adatait közvetlen üzletszerzésre nem használhatja fel.
Az adathordozhatósághoz való jog
Az ügyfél jogosult arra, hogy az általa az Extrémzóna Kft. adatkezelésébe átadott személyes adatait írásban, kinyomtatott vagy más, olvasható formátumban megkapja. Az ügyfél jogosult, hogy ezen, személyes adatait másik adatkezelőnek átadja vagy továbbítsa/továbbíttassa. Az ügyfél adathordozhatósághoz való joga kizárólag a rá vonatkozó személyes adatokra terjed ki.
Panasz benyújtásához való jog
Amennyiben az ügyfél úgy véli, hogy személyes adatainak kezelésével kapcsolatban jogait megsértették, úgy az ügyfél vegye fel a kapcsolatot az Extrémzóna Kft. megnevezett kapcsolattartójával. Az ügyfél az Extrémzóna Kft. adatkezelésével kapcsolatos panaszait közvetlenül bejelentheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.; telefon: +36 1 391 1400;fax: +36 1 391 1410; e-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu; weboldal: http://www.naih.hu), illetve eljárást indíthat a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt.
A Vállalkozás jogosult jelen adatkezelési tájékoztatót egyoldalúan módosítani. A módosított rendelkezések a ​www.mountech.hu honlapon történő közzétételt követő első használat alkalmával válnak hatályossá a felhasználóval szemben.
A tájékoztató visszavonásig érvényes!
Budapest, 2023. 09. 04.EXTRÉMZÓNA KFT. ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) alapjánA Vállalkozás, mint adatkezelő azonosító adatai:
Szervezet neve: Extrémzóna Kft.
Székhelye: 1055 Budapest, Bihari Jánosutca16. Fsz.1.
Adószáma: 25072662-2-19
A Vállalkozás, mint adatkezelő képviselőjének neve, elérhetősége:
Réczi Gergő
extremzona.hungary@gmail.com
Jelen szabályzat felülvizsgálata és karbantartása a jogszabályi változások függvényében évente történik.
Közzététel időpontja: 2023. 09. 04. I. A SZABÁLYZAT CÉLJA
Jelen szabályzat célja a Vállalkozás adatvédelmi és adatkezelési politikáját rögzítő belső szabályok megállapítása AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) által meghatározott adatvédelmi és adatkezelési rendelkezések betartásával, melyek érvényesítésével a Vállalkozás valamennyi tevékenysége, szolgáltatásának igénybevétele során biztosítja az érintettek személyes adatok védelméhez való jogának tiszteletben tartását, az érintettek személyes adatainak feldolgozása, illetőleg kezelése során.
A Vállalkozás jelen szabályzat elfogadásával deklarálja a AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) – továbbiakban „Rendelet” – 5. cikkében foglalt személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek betartását.
II. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. Személyi hatály
Jelen szabályzat hatálya a Vállalkozásra és azon természetes személyekre terjed ki, akikre az adatkezelési tevékenysége kiterjed. A jelen szabályzatban rögzített adatkezelési tevékenység természetes személyek személyes adataira irányul. A szabályzat hatálya nem terjed ki az olyan személyes adatkezelésre, amely jogi személyekre, illetve amely különösen olyan vállalkozásokra vonatkozik, amelyeket jogi személyként hoztak létre, beleértve a jogi személy nevét és formáját, valamint a jogi személy elérhetőségére vonatkozó adatokat. Jogi személy az egyesület, a gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesülés és az alapítvány.
2. Időbeli hatály
Jelen szabályzat időbeli hatálya a megállapításának napjától további rendelkezésig, vagy a szabályzat visszavonásának napjáig áll fenn.
III. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK
„adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;
„adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;
„az adatkezelés korlátozása”: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;
„adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;
„adatvédelmi incidens”: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;
„álnevesítés”: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve, hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;„biometrikus adat”: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat;
„címzett”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak;
„egészségügyi adat”: egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról;
„érintett”: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül agy közvetve – azonosítható természetes személy, akinek az adatait kezelik.
„az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;
„EU tagállam”: az Európai Unió tagállamai: így Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.
„felügyeleti hatóság”: egy európai uniós tagállam által a Rendelet 51. cikknek megfelelően létrehozott független közhatalmi szerv
„genetikai adat”: egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered;
„harmadik fél”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;
„különleges adatok”: a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó személyes adatok
„nemzetközi szervezet”: a nemzetközi jog hatálya alá tartozó szervezet vagy annak alárendelt szervei, vagy olyan egyéb szerv, amelyet két vagy több ország közötti megállapodás hozott létre vagy amely ilyen megállapodás alapján jött létre
„nyilvántartási rendszer”: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;„profilalkotás”: személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamelytermészetesszemélyhezfűződőbizonyosszemélyesjellemzőkértékelésére,különösenamunkahelyiteljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előre jelzésére használják;
„személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
„személyes adatok különleges kategóriái”: a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok
„vállalkozás”: Extrémzóna Kft., mint adatkezelő
A Rendelet által meghatározott egyéb fogalmakat annak 4. cikke tartalmazza.
IV. ADATKEZELÉSI ALAPELVEK
A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELVEK
1. Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető.
2. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas.
3. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
4. A Vállalkozás lerögzíti, hogy az általa kezelt személyes adatokat székhelyén tárolja elektronikus állomány formájában, illetve papír alapú dokumentumokon az adatbiztonságra vonatkozó jogszabályi előírások megtartása mellett. Jelen rendelkezés valamennyi, a Vállalkozás által végzett adatkezelési- és adatfeldolgozói tevékenység tekintetében érvényes.
5. A Vállalkozás által kezelt személyes adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük. A Vállalkozás köteles minden ésszerű intézkedést megtenni annak érdekében, hogy pontos személyes adatok kerüljenek kezelésre:
a. az adatkezelés céljai szempontjából felesleges, időközben feleslegessé váló személyes adatokat haladéktalanul töröljék,
b. a pontatlan személyes adatokat helyesbítsék vagy töröljék.
AZ ADATKEZELÉS JOGSZERŰSÉGE
Az adatkezelés alapjának helytálló meghatározása és a kiválasztott jogalaphoz tartozó további feltételek teljesítése a jogszerű adatkezelés előfeltétele. A jogszerűség következménye tehát szűkebben véve a megfelelő adatkezelési jogalap meglétét feltételezi, tágabban értelmezve pedig azt jelenti, hogy a személyes adatok kezelésére csak az adott adatkezelési jogalapra vonatkozó jogszabályokkal összhangban kerülhet sor.
A vállalkozás az általa végzett tevékenységre tekintettel az érintettek személyes adatai tekintetében az alábbi főbb jogalapok közül választhat az adatkezelés jellegének és körülményeinek megfelelően:AZ ADATKEZELÉS JOGALAPJA:
1. Az érintett hozzájárulása
1. A személyes adatok kezelése jogszerűségének az érintett hozzájárulásán kell alapulnia, vagy valamely egyéb jogszerű, jogszabály által megállapított alappal kell rendelkeznie.
2. Az érintett hozzájárulása alapján történő adatkezelés esetén az érintett a személyes adatainak kezeléséhez való hozzájárulását a következő formában adhatja meg:
a) írásban, személyes adatkezeléshez hozzájárulást adó nyilatkozati formában,
b) elektronikus úton, a Vállalkozás internetes weboldalán megvalósított kifejezett magatartásával, jelölőnégyzet kipipálásával, vagy ha az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, valamint bármely egyéb olyan nyilatkozat vagy cselekedet is, amely az adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes adatainak tervezett kezeléséhez egyértelműen jelzi.
3. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés ezért nem minősül hozzájárulásnak.
4. A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed.
5. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni. Ha az érintett hozzájárulását elektronikus felkérést követően adja meg, a felkérésnek egyértelműnek és tömörnek kell lennie, és az nem gátolhatja szükségtelenül azon szolgáltatás igénybevételét, amely vonatkozásában a hozzájárulást kérik.
6. Amennyiben a Vállalkozás a közvetlenül 16. életévét be nem töltött gyermeknek kínált információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kapcsán a 16. életévét be nem töltött gyermek személyes adatait kezeli, főszabály szerint csak akkor és olyan mértékben jogszerű az adatkezelés, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, ill. engedélyezte.7. Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.
2. Szerződés teljesítése
1. Az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha az olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.
2. A szerződés teljesítéséhez nem szükséges személyes adatok kezeléséhez való érintetti hozzájárulás nem lehet feltétele a szerződéskötésnek.
3. Az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése, vagy az érintett, illetve más természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme
1. Az adatkezelés jogalapját jogi kötelezettség teljesítése esetén törvény határozza meg, így az érintett hozzájárulása az személyes adatainak kezeléséhez nem szükséges.2. Az adatkezelő köteles tájékoztatni az érintettet az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról az adatkezelő személyéről, továbbá a jogairól, a jogorvoslati lehetőségekről.
3. Az adatkezelő jogi kötelezettség teljesítése címén az érintett hozzájárulásának visszavonását követően jogosult kezelni azon adatkört, amely valamely rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése végett szükséges.
4. Közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtása, az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítése.
1. Az adatkezelő – ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes adatokat közölhetik – vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre, feltéve, hogy az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapján az érintett ésszerű elvárásait. Az ilyen jogos érdekről lehet szó például olyankor, amikor releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn az érintett és az adatkezelő között, például olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő ügyfele vagy annak alkalmazásában áll.
2. A jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e észszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor.
3. Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre.
Amennyiben az érintett a fenti jogalapokon kezelt adatokat a róla adatokat gyűjtő Vállalkozás részére nem adja meg, akkor az adatszolgáltatás lehetséges következménye lehet valamilyen szerződés előkészítésének, illetve teljesítésének a megtagadása, illetve lehetetlenülése (pl. munkaviszony létesítésének a meghiúsulása).
Ha az érintett a szolgáltatandó adatoknak csak egy részét nem adja meg, akkor a nem teljeskörűen szolgáltatott adatok alapján kell megítélni, hogy az adatszolgáltatás elmaradása okozhatja-e pl. a szerződés létrejöttének vagy fenntartásának lehetetlenülését. Szerződésen alapuló adatkezelés esetén a lehetetlenülés jogkövetkezményeit a Vállalkozás csak akkor alkalmazhatja, ha igazolja, hogy a szolgáltatott adat nélkül az érintett szerződés teljesítésére nem képes.
KÜLÖNLEGES ADATOK KEZELÉSE:
A természetes személyeket megillető alapvető jogok és szabadságok miatt a különleges adatok természetüknél fogva érzékeny és kockázatot jelentő adatok, melyek megkülönböztetett védelmet igényelnek. A Vállalkozás az érintett különleges adatait – ideértve elsősorban az egészségügyi adatokat – különösen az alábbi célból, illetve jogalapon kezelheti:
(i) Rendelet 9. cikk (2) bek. a) pontja: az érintett – amennyiben a hozzájárulás önkéntessége bizonyítható – hozzájárulást adhat személyes adatainak kezeléséhez. Az érintett a hozzájárulását önkéntes alapon nyújtja és jogosult azt bármikor visszavonni. A visszavonás az azt megelőzően végrehajtott adatkezelés jogszerűségét nem érinti.
(ii) Rendelet 9. cikk (2) bek. b) pontja: Pl. uniós vagy tagállami jog, illetve a tagállami jog szerinti kollektív szerződés felhatalmazása esetén a Vállalkozás adatkezelést folytathat a foglalkoztatást, valamint a szociális biztonságot és szociális védelmet szabályozó jogi előírásokból fakadó kötelezettségei teljesítése és konkrét jogai gyakorlása érdekében.
(iii) Rendelet 9. cikk (2) bek. f) pontja: Ez a jogalap alkalmazható, ha a különleges adat kezelésére jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges célból kerül sor.
AZ ADATOK MEGISMERÉSÉRE JOGOSULTAK KÖRE
A személyes adatokat a Vállalkozás, a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, illetve a Vállalkozás részére szolgáltatási szerződések alapján adatfeldolgozási tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a Vállalkozás által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben.V. AZ ÉRINTETT SZEMÉLY JOGAI
1. Tájékoztatáshoz való jog
Az érintett jogosult arra, hogy adatainak kezelésére irányuló tevékenység megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon az adatkezeléssel összefüggő információkról. A Vállalkozó attól függően, hogy a személyes adatokat az érintettől gyűjti-e vagy sem, köteles az érintett rendelkezésére bocsátani bizonyos, az adatkezelésre vonatkozó információkat.
KÖZÖS SZABÁLYOK
A tájékoztatási kötelezettségek alapján a Vállalkozás az alábbiakról köteles értesíteni az érintettet:
1. A Vállalkozásnak és – ha van ilyen – a Vállalkozás képviselőjének a kiléte és elérhetőségei,
2. az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen,
3. a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja,
4. a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, a Vállalkozás vagy harmadik fél jogos érdekei,
5. adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen,
6. adott esetben annak ténye, hogy a Vállalkozás harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá az Európai Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a Rendelet 46. cikkben, a Rendelet 47. cikkben vagy a Rendelet 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás,
7. a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól,
8. az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról,
9. a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a Rendelet 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét,
10. a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról,
11. a Rendelet 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.
EGYEDI SZABÁLYOK
1. Rendelkezésre bocsátandó információk, ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik:
a. az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
b. az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
c. a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
d. a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei;
e. adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;
f. adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a Rendelet 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a Rendelet 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás.
Az 1. pontban említett információk mellett az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja:
a. a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól;
b. az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról;
c. a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
d. a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
e. arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint, hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá, hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása;
f. a Rendelet 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.
2. Ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg, az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információkat:
a. az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
b. az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
c. a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
d. az érintett személyes adatok kategóriái;
e. a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;
f. adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő valamely harmadik országbeli címzett vagy valamely nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a Rendelet 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az ezek másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az elérhetőségükre való hivatkozás.
A 2. pontban említett információk mellett az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges következő kiegészítő információkat:
a. a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
b. ha az adatkezelés a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről;
c. az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való joga;
d. a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
e. a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;f. a személyes adatok forrása és adott esetben az, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak-e; és
g. a Rendelet 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.
3. Ha az adatkezelő a személyes adatokon a megszerzésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és minden releváns kiegészítő információról.
Az (1)–(3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha és amilyen mértékben:
a. az érintett már rendelkezik az információkkal;
b. a szóban forgó információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne, különösen a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, a 89. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek és garanciák figyelembevételével végzett adatkezelés esetében, vagy amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettség valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezen adatkezelés céljainak elérését. Ilyen esetekben az adatkezelőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia – az információk nyilvánosan elérhetővé tételét is ideértve – az érintett jogainak, szabadságainak és jogos érdekeinek védelme érdekében;
c. az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog, amely az érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedésekről rendelkezik; vagy
d. a személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is, bizalmasnak kell maradnia.
A Vállalkozás a következő időpontokban köteles a tájékoztatást megadni:
1. a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit tekintetbe véve a személyes adatok megszerzésétől számított ésszerű határidőn, de legkésőbb 1 hónapon belül
2. ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az érintettel való első kapcsolatfelvétel alkalmával vagy
3. ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első alkalommal való közlésekor.2. A hozzáféréshez való jog
1. Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:
a. az adatkezelés céljai;
b. az érintett személyes adatok kategóriái;
c. azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;
d. adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
e. az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;
f. a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
g. ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;h. a Rendelet 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.
2. Ha személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kerül sor, az érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a 46. cikk szerinti megfelelő garanciákról.
3. Az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat széles körben használt elektronikus formátumban kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha az érintett másként kéri.
4. A Vállalkozás az érintettől a kérelem teljesítését megelőzően, annak taralmának pontosítását, a kérelmezett információk, illetve adatkezelési tevékenységek pontos megjelölését kérheti.
5. Amennyiben az érintett jelen pont szerinti hozzáférési joga hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait, így különösen mások üzleti titkait vagy szellemi tulajdonát, a Vállalkozás jogosult az érintett kérelmének teljesítését szükséges és arányos mértékben megtagadni.
6. Amennyiben az érintett által megjelölt személyes adatot a vállalkozás nem kezeli, úgy erről is köteles az érintettet írásban tájékoztatni.
3. A helyesbítéshez való jog
Az érintett jogosult arra, hogy a reá vonatkozó személyes adatok helyesbítését kérje. Amennyiben az érintettre vonatkozó személyes adatok hiányosak, úgy az érintett jogosult a személyes adatok kiegészítését kérni.
A helyesbítéshez/kiegészítéshez kapcsolódó jog gyakorlása során az érintett köteles megjelölni, hogy mely adatok pontatlanok, illetve hiányosak, továbbá köteles a Vállalkozást a pontos, teljeskörű adatról is tájékoztatni. A Vállalkozás jogosult indokolt esetben az érintettet felhívni arra, hogy a pontosított adatot megfelelő módon – elsősorban okirattal – bizonyítsa a Vállalkozás számára.
A Vállalkozás az adatok helyesbítését, kiegészítését indokolatlan késedelem nélkül teljesíti.
A Vállalkozás az érintett helyesbítéshez való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az érintett személyes adatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel a Vállalkozástól aránytalan erőfeszítést. Az érintettet kérésére a Vállalkozás tájékoztatja ezen címzettekről.
4. A törléshez való jog
Az érintett jogosult indítványozni, hogy a Vállalkozás a reá vonatkozó személyes adato(ka)t indokolatlan késedelem nélkül törölje, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:
1. az érintett által megjelölt személyes adatra nincsen szükség abból a célból, amelyből azokat a Vállalkozás gyűjtötte vagy más módon kezelte,
2. a Vállalkozás a személyes adatot (ideértve a különleges adatot is) az érintett hozzájárulása alapján kezelte, az érintett a hozzájárulását írásban visszavonta és az adatkezelésnek nincs más jogalapja,
3. az érintett a Vállalkozás jogos érdekén alapuló adatkezelés tekintetében tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs a Vállalkozás számára olyan kényszerítő erejű jogos ok, amely elsőbbséget élvez az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak,
4. a Vállalkozás a személyes adatot jogellenesen kezelte,
5. a Vállalkozás által kezelt adatot a Vállalkozásra alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogban előírt jogszabályi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell,
6. az érintett az adatkezelés ellen tiltakozik és nincs elsőbbséget élvező ok az adatkezelésre.
Az érintett a törléshez kapcsolódó kérelmét írásban köteles előterjeszteni és köteles megjelölni, hogy mely személyes adatot milyen okból kíván töröltetni.
Amennyiben a Vállalkozás az érintett törléshez kapcsolódó indítványának helyt ad, úgy a kezelt személyes adatot valamennyi nyilvántartásából törli, és erről az érintettet megfelelő módon tájékoztatja.
Abban az esetben, amennyiben a Vállalkozás az érintett személyes adatainak törlésére köteles, a Vállalkozás minden olyan ésszerű lépést megtesz – ideértve a technikai intézkedések alkalmazását is – amely ahhoz szükséges, hogy a személyes adatok kötelező törléséről tájékoztassa azon adatkezelőket is, akik az érintett személyes adatait azok nyilvánosságra hozatala következtében ismerték meg. A Vállalkozás a tájékoztatójában arról köteles a többi adatkezelőt értesíteni, hogy az érintett személyes adataira mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másolatpéldányának törlését az érintett kérelmezte.
A Vállalkozás az érintett törléshez való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az érintett személyes adatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel a Vállalkozástól aránytalan erőfeszítést. Az érintettet kérésére a Vállalkozás tájékoztatja ezen címzettekről.
A Vállalkozás nem köteles a személyes adatok törlésére abban az esetben, ha az adatkezelés szükséges:
1. a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlásához,
2. a magyar vagy európai uniós jogszabály által a Vállalkozásra telepített személyes adatok kezelésére irányuló kötelezettség teljesítéséhez,
3. közérdekből vagy a Vállalkozásra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához,
4. a népegészségügy területét érintő közérdek megvalósításához,
5. közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, feltéve, hogy az érintett elfeledtetéshez való jogának gyakorlása következtében valószínűsíthetően lehetetlenné vagy komolyan veszélyeztetetté válna az adatkezelés,
6. jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
5. Az adatkezelés korlátozásához való jog
Az érintett jogosult indítványozni, hogy a Vállalkozás a reá vonatkozó személyes adat(ok) kezelését, felhasználását korlátozza, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:
1. az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát (ebben az esetben a korlátozás addig tart, amíg a Vállalkozás ellenőrzi az adat pontosságát),
2. a Vállalkozás a személyes adatot jogellenesen kezelte, de az érintett törlés helyett korlátozást kér,
3. a Vállalkozás számára az adatkezelés célja megszűnt, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez,
4. az érintett a Vállalkozás jogos érdekén alapuló adatkezelés tekintetében tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs a Vállalkozás számára olyan kényszerítő erejű jogos ok, amely elsőbbséget élvez az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak; ebben az esetben a korlátozás addig áll fenn, amíg megállapításra nem kerül, hogy a Vállalkozás jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.
Korlátozás esetén a személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett hozzájárulásával vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében vagy uniós, illetve valamely európai uniós tagállam fontos közérdekből lehet kezelni.
A Vállalkozás az adatkezelés korlátozásának feloldásáról az érintettet előzetesen tájékoztatja.
A Vállalkozás az érintett korlátozásához való jogának érvényesítésére irányuló kérelmének teljesítését követően haladéktalanul tájékoztatja azon személyeket, akikkel az érintett személyes adatait közölte, feltéve, hogy az nem lehetetlen vagy nem igényel a Vállalkozástól aránytalan erőfeszítést. Az érintettet kérésére a Vállalkozás tájékoztatja ezen címzettekről.
6. Az adathordozhatósághoz való jog
Az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó, a Vállalkozás által kezelt személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt a Vállalkozás akadályozná.
Az adathordozhatósághoz való jog azon személyes adatok tekintetében gyakorolható, amelyeket az érintett a Vállalkozás rendelkezésére bocsátott, és
1. az érintett hozzájárulásán vagy szerződéses jogalapon alapul az adatkezelés, és
2. az adatkezelés automatizált módon történik.
Amennyiben az egyébként technikailag megvalósítható, a Vállalkozás az érintett kérésére a személyes adatokat közvetlenül egy másik, az érintett kérelmében megjelölt adatkezelő részére továbbítja. A jelen pont szerinti adathordozhatósághoz való jog nem teremt kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy az adatkezelők egymással műszakilag kompatibilis adatkezelő rendszereket vezessenek be vagy tartsanak fenn.
Az adathordozhatóság körében a Vállalkozás köteles ingyenesen az érintett számára az adathordozót rendelkezésre bocsátani.
Abban az esetben, amennyiben a Vállalkozás adathordozhatósághoz való joga hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait, így különösen mások üzleti titkait, vagy szellemi tulajdonát, a Vállalkozás jogosult az érintett kérelmének teljesítését szükséges mértékben megtagadni.
Az adathordozhatóság körében tett intézkedés nem jelenti az adatok törlését, azokat a Vállalkozás mindaddig nyilvántartja, ameddig az adatok kezelésére a Vállalkozás megfelelő céllal, illetve jogalappal rendelkezik.
7. A tiltakozáshoz való jog
Tekintettel arra, hogy a Vállalkozás nem végez közérdekű adatkezelést és közhatalmi jogosítványai sincsenek, nem végez tudományos vagy történelmi kutatást, illetve az adatkezelésre statisztikai célból sem kerül sor, így esetében a jogos érdeken alapuló adatkezelések esetén merülhet fel a tiltakozáshoz való jog gyakorlása.
Amennyiben az érintettek adatainak kezelésére jogos érdekre alapítottan kerül sor, fontos garanciális jellegű rendelkezés, hogy az érintett számára az adatkezelés kapcsán biztosítani kell a megfelelő tájékoztatást és a tiltakozás jogának érvényesítését.
A jelen jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni a figyelmét.Az érintett ennek alapján jogosult tiltakozni személyes adatainak kezelése ellen és ilyen esetben a Vállalkozás nem kezelheti tovább az érintett személyes adatait, kivéve, ha bizonyítható, hogy
1. az adatkezelést a Vállalkozás részéről olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben vagy
2. az adatkezelés a Vállalkozás jogi igényeinek előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódik.
A tiltakozáshoz való jog közvetlen üzletszerzés esetén:
A – gyakorlatban leginkább direkt marketingként hivatkozott – közvetlen üzletszerzés érdekében történő adatkezelésről a Rendelet is elismeri, hogy az ehhez kapcsolódó adatkezelések esetében a jogos érdek fennállását lehet vélelmezni.
Az érintett a Vállalkozás által folytatott direkt marketing tevékenységek esetén tehát szintén jogosult tiltakozni személyes adatainak ezen célból történő kezelése ellen, az egyéb jogos érdeken alapuló adatkezeléssel ellentétben azonban a tiltakozás nyomán a Vállalkozásnak nem áll módjában mérlegelni, hogy az érintett tiltakozása esetén mégis folytathatja-e az adatkezelést.
Amennyiben az érintett a direkt marketing célból történő adatkezelés ellen tiltakozik, úgy a továbbiakban az érintett adatait a Vállalkozás ezen célból tovább nem kezelheti.
Profilalkotás:
Profilalkotás során az érintettekre vonatkozó személyes jellemzőket valamilyen automatizált módszerrel értékelik ki. Az ilyen értékelések felhasználhatók például az érintett munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzőinek elemzésére vagy előrejelzésére. A tiltakozás joga kiterjed a jogos érdeken alapuló profilalkotásra, mint sajátos adatkezelési műveletre is. Amennyiben pedig direkt marketing célból kerül sor profilalkotásra, úgy az érintett tiltakozása nyomán a személyes adatain alapuló profilalkotással is haladéktalanul fel kell hagyni.
8. Egyedi ügyekben alkalmazott automatizált döntéshozatalról való döntés joga, beleértve a profilalkotást:
Az automatizált döntéshozatal fogalmát nem határozza meg a Rendelet, lényegét tekintve azonban ide sorolható minden olyan folyamat, melynek nyomán a bevitt adatoknak kizárólag számítástechnikai eszközökkel, emberi beavatkozás nélkül végzett, előre meghatározott szempontok/algoritmus szerinti értékelése történik és ezen értékelés eredményeként olyan döntés születik, amely az érintettre jelentős következményekkel jár. A Rendelet példaként hozza fel online hitelkérelmek automatikus döntéshozatallal történő elutasítását vagy az emberi beavatkozás nélkül végzett online munkaerő-kiválasztást.
Ezzel szemben a profilalkotás fogalmát a Rendelet pontosan meghatározza, rögzíti, mint az előző pontból is látható, ennek lényege, hogy az érintettekre vonatkozó személyes jellemzőket valamilyen automatizált módszerrel értékelik ki. Amennyiben az érintett személyes adataival kapcsolatosan a Vállalkozásnál automatizált döntéshozatal történik, ideértve a profilalkotást is, akkor az adatvédelmi tájékoztatóban erre utalni kell. Ebben az esetben az adatkezelési tájékoztató tartalmazza az alkalmazott logikára vonatkozó információt, továbbá azt, hogy az ilyen adatkezelés az érintettre nézve milyen jelentőséggel és milyen várható következményekkel bír.
Az érintettet jogosult kérni, hogy ne terjedjen ki rá a kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.
Az érintett nem jogosult kérni az automatizált adatkezelésen alapuló döntés hatálya alóli mentesítését, ha a döntés szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges, vagy a döntés meghozatalát európai uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, vagy ha a döntés az érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.
Amennyiben az automatizált adatkezelés szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges vagy az érintett hozzájárulásán alapul, akkor az érintettet megilleti az a jog, hogy a Vállalkozás részéről emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben kifogást nyújtson be.
A Vállalkozás adatkezelései során mindent megtesz a személyes adatok különleges kategóriáiba tartozó adatok automatizált döntéshozatalba történő bevonásának elkerülésére. Amennyiben azonban ez nem elkerülhető, akkor a személyes adatok különleges kategóriái vonatkozásában kizárólag akkor végezhető automatizált döntéshozatal, ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul vagy jelentős közérdek miatt szükséges európai uniós vagy tagállami jog alapján és az érintetti jogok védelme érdekében megfelelő intézkedések megtételére került sor.9. Panasztételhez és jogorvoslathoz való jog
Ha az érintett úgy ítéli meg, hogy a Vállalkozás általi személyes adatainak kezelése megsérti a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok, így különösen a Rendelet, rendelkezéseit, jogában áll a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál panaszt benyújtani.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei:
Honlap: http://naih.hu/
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c. Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Telefon: +36-1-391-1400
Fax: +36-1-391-1410
E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
Az érintettnek joga van más, így különösen a szokásos tartózkodási helye, munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti európai uniós tagállamban létrehozott, felügyeleti hatóságnál is panaszt tenni.
Felügyeleti hatóság határozatának bírósági felülvizsgálata, ill. egyéb jogorvoslati lehetőség
Az érintett és a Vállalkozás jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben, így különösen a felügyeleti hatóság vizsgálati, korrekciós és engedélyezési hatásköreinek gyakorlására, illetve a panaszok megalapozatlannak tekintésére vagy elutasítására vonatkozó döntésével szemben.
Mindazonáltal a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog nem vonatkozik a felügyeleti hatóságok által tett, jogilag kötelező erővel nem bíró intézkedéseikre, például a felügyeleti hatóság által kibocsátott véleményekre vagy az általa nyújtott tanácsra.
Továbbá az érintettet jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha a Rendelet 55. vagy 56. cikk alapján illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panaszával kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.
A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti uniós tagállam bírósága előtt kell megindítani.
10. A bírósághoz fordulás joga (keresetindítási jog)
Az érintett – panasztételi jogától függetlenül – bírósághoz fordulhat, ha a személyes adatainak kezelése során megsértették a Rendelet szerinti jogait.
A Vállalkozással, mint belföldi tevékenységi hellyel rendelkező adatkezelővel szemben magyar bíróság előtt indítható per.
Az érintett a pert a jelenlegi Infotv. 22. § (1) bek. szerint a lakóhelye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja. Magyarországon a törvényszékek elérhetősége az alábbi linken található: http://birosag.hu/torvenyszekek.
Tekintettel arra, hogy a Vállalkozás nem minősül valamely tagállam közhatalmi jogosítványait gyakorolva eljáró közhatalmi szervének, az érintett a pert a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósága előtt is megindíthatja, amennyiben az érintett szokásos tartózkodási helye az Európai Unió más tagállamában van.
11. Egyéb igényérvényesítési lehetőség
Az érintettnek jogában áll a panasznak a nevében történő benyújtásával, a felügyeleti hatóság határozatának bírósági felülvizsgálatával, a keresetindítással, valamint a kártérítési jogának a nevében történő érvényesítésével egy olyan nonprofit jellegű szervezetet vagy egyesületet megbízni, amelyet valamely európai uniós tagállam jogának megfelelően hoztak létre és amelynek alapszabályban rögzített céljai a közérdek szolgálata, valamint az érintettek jogainak és szabadságának a személyes adatok vonatkozásában biztosított védelme.12. Kártérítéshez való jog
A Vállalkozás köteles megtéríteni azt a vagyoni és személyiségi jogsértés esetén sérelemdíjat, amelyet az alábbi jogszabályok megsértésének eredményeként más személy szenvedett el:
1. a Rendelet,
2. a Rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusok,
3. a Rendeletben foglalt szabályokat pontosító tagállami jog.
A Vállalkozás mentesül a kártérítési felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt előidéző eseményért őt semmilyen módon nem terheli felelősség.
A károsult a kártérítés igényét az 4.2.8.3 pontban meghatározott tagállamban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál nyújthatja be.
VI. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
A Vállalkozás a fenti tájékoztatási kötelezettségének teljesítése és intézkedései megtétele során az ott meghatározottak szerint köteles eljárni. A fent meghatározott speciális szabályokat meghaladóan a Vállakozás a következő rendelkezések betartásával jár el.
Korlátozások
1. Az adatkezelőre vagy adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja a Rendelet 12–22. cikkében és a 34. cikkében foglalt, valamint a 12–22. cikkében meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel összhangban lévő rendelkezései tekintetében az 5. cikkben foglalt jogok és kötelezettségek hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok lényeges tartalmát, valamint az alábbiak védelméhez szükséges és arányos intézkedés egy demokratikus társadalomban:
a. nemzetbiztonság;
b. honvédelem;
c. közbiztonság;
d. bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését;
e. az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései, különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adózási kérdéseket, a népegészségügyet és a szociális biztonságot;
f. a bírói függetlenség és a bírósági eljárások védelme;
g. a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése, kivizsgálása, felderítése és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;
h. az a)–e) és a g) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;
i. az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;
j. polgári jogi követelések érvényesítése.
2. Az (1) bekezdésben említett jogalkotási intézkedések adott esetben részletes rendelkezéseket tartalmaznak legalább:
a. az adatkezelés céljaira vagy az adatkezelés kategóriáira,
b. a személyes adatok kategóriáira,
c. a bevezetett korlátozások hatályára,
d. a visszaélésre, illetve a jogosulatlan hozzáférésre vagy továbbítás megakadályozását célzó garanciákra,e. az adatkezelő meghatározására vagy az adatkezelők kategóriáinak meghatározására,
f. az adattárolás időtartamára, valamint az alkalmazandó garanciákra, figyelembe véve az adatkezelés vagy az adatkezelési kategóriák jellegét, hatályát és céljait,
g. az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokra, és
h. az érintettek arra vonatkozó jogára, hogy tájékoztatást kapjanak a korlátozásról, kivéve, ha ez hátrányosan befolyásolhatja a korlátozás célját.
Az érintett kérelme esetén alkalmazandó eljárás
(1) A Vállalkozás elősegíti az érintett jogainak gyakorlását, az érintett jelen szabályzatban is rögzített jogainak gyakorlására irányuló kérelem teljesítését nem tagadhatja meg, kivéve, ha bizonyítja, hogy az érintettet nem áll módjában azonosítani.
(2) Az érintett kérelmét a Vállalkozás adatvédelmi képviselőjénél nyújthatja be. A kérelem benyújtása írásban történhet elektronikus levél útján vagy papír alapon. Az érintett köteles a kérelemben megjelölni, hogy mely személyes adat vonatkozásában kéri a Vállalkozás intézkedését.
A Vállalkozás indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet.
(3) Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.
(4) Ha a Vállalkozás nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be a felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával.
(5) A Vállalkozás a Rendelet 13. és 14. cikke szerinti, jelen szabályzat VI. fejezet 1. pontban részletezett információkat és a Rendelet 15–22. és 34. cikk szerinti tájékoztatást és intézkedést (visszajelzés a személyes adatok kezeléséről, hozzáférés a kezelt adatokhoz, adatok helyesbítése, kiegészítése, törlése, adatkezelés korlátozása, adathordozhatóság, tiltakozás az adatkezelés ellen, az adatvédelmi incidensről való tájékoztatás) díjmentesen biztosítja az érintett számára.
(6) Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre: 5000.- Ft összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.
(7) A kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az adatkezelőt terheli.
(8) A Rendelet 11. cikkének sérelme nélkül, ha az adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a Rendelet 15–21. cikk szerinti kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.
Adatvédelmi incidens (Personal Data Breach) esetén alkalmazandó eljárás
(1) Adatvédelmi incidens a Rendelet értelmében a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.
(2) Adatvédelmi incidensnek minősül a személyes adatokat tartalmazó eszköz (laptop, mobiltelefon) elvesztése, vagy ellopása, illetve annak minősül az adatkezelő által titkosított állomány visszafejtésére szolgáló kód elvesztése, hozzáférhetetlenné válása, ransomware (zsarolóvírus) általi fertőzés, amely a váltságdíj megfizetéséig hozzáférhetetlenné teszi az adatkezelő által kezelt adatokat, az informatikai rendszer megtámadása, tévesen elküldött személyes adatokat tartalmazó e-mail, címlista nyilvánosságra hozatala stb.(3) Az adatvédelmi incidens észlelése esetén a Vállalkozás képviselője haladéktalanul vizsgálatot folytat le az adatvédelmi incidens azonosítása és lehetséges következményeinek megállapítása céljából. A károk elhárítása érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
(4) Az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenteni köteles az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés nem történik meg 72 órán belül, mellékelni kell hozzá a késedelem igazolására szolgáló indokokat is.
(5) Az adatfeldolgozó az adatvédelmi incidenst, az arról való tudomásszerzését követően indokolatlan késedelem nélkül bejelenti az adatkezelőnek.
(6) Az (4) bekezdésben említett bejelentésben legalább:
a. ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, beleértve – ha lehetséges – az érintettek kategóriáit és hozzávetőleges számát, valamint az incidenssel érintett adatok kategóriáit és hozzávetőleges számát;
b. közölni kell az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit;
c. ismertetni kell az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket;
d. ismertetni kell az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.
(7) Ha és amennyiben nem lehetséges az információkat egyidejűleg közölni, azok további indokolatlan késedelem nélkül később részletekben is közölhetők.
(8) Az adatkezelő nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket, feltüntetve az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tényeket, annak hatásait és az orvoslására tett intézkedéseket. E nyilvántartás lehetővé teszi, hogy a felügyeleti hatóság ellenőrizze a Rendelet 33. cikkében foglalt követelményeknek való megfelelést.
(9) Nem kell bejelenteni az adatvédelmi incidenst, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. A kockázat valószínűségét és súlyosságát az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak függvényében kell objektív értékelés alapján meghatározni. Kockázatnak minősülhet például, ha az érintettek az incidens folytán hátrányos megkülönböztetésben részesülhetnek, személyazonosságukkal történő visszaélés alanyaivá válhatnak, pénzügyi veszteséget szenvedhetnek, jó hírnevük sérülhet, egyéb jelentős gazdasági és szociális hátrány érheti őket.
Az adatvédelmi incidensről történő tájékoztatás:
1. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az érintettet az adatvédelmi incidensről.
2. Az (1) bekezdésben említett, az érintett részére adott tájékoztatásban világosan és közérthetően ismertetni kell az adatvédelmi incidens jellegét, és közölni kell legalább:
– az adatvédelmi tisztviselő vagy a további tájékoztatást nyújtó egyéb kapcsolattartó nevét és elérhetőségeit, – az adatvédelmi incidensből eredő, valószínűsíthető következményeket,
– az adatkezelő által az adatvédelmi incidens orvoslására tett vagy tervezett intézkedéseket, beleértve adott esetben az adatvédelmi incidensből eredő esetleges hátrányos következmények enyhítését célzó intézkedéseket.
3. Az érintettet nem kell az (1) bekezdésben említettek szerint tájékoztatni, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
a. az adatkezelő megfelelő technikai és szervezési védelmi intézkedéseket hajtott végre, és ezeket az intézkedéseket az adatvédelmi incidens által érintett adatok tekintetében alkalmazták, különösen azokat az intézkedéseket – mint például a titkosítás alkalmazása –, amelyek a személyes adatokhoz való hozzáférésre fel nem jogosított személyek számára értelmezhetetlenné teszik az adatokat;
b. az adatkezelő az adatvédelmi incidenst követően olyan további intézkedéseket tett, amelyek biztosítják, hogy az érintett jogaira és szabadságaira jelentett, az (1) bekezdésben említett magas kockázat a továbbiakban valószínűsíthetően nem valósul meg;
c. a tájékoztatás aránytalan erőfeszítést tenne szükségessé. Ilyen esetekben az érintetteket nyilvánosan közzétett információk útján kell tájékoztatni, vagy olyan hasonló intézkedést kell hozni, amely biztosítja az érintettek hasonlóan hatékony tájékoztatását.
4. Ha az adatkezelő még nem értesítette az érintettet az adatvédelmi incidensről, a felügyeleti hatóság, miután mérlegelte, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár-e, elrendelheti az érintett tájékoztatását, vagy megállapíthatja a (3) bekezdésben említett feltételek valamelyikének teljesülését.
VII. ADATTOVÁBBÍTÁS
A Vállalkozás meghatározott célból – így különösen valamely harmadik személlyel fennálló szerződés teljesítése érdekében, illetve a jogszabályban meghatározott kötelezettség, munkaviszonyból származó munkáltatói kötelezettség teljesítése érdekében – az érintettek személyes adatait továbbíthatja.
Adattovábbítás esetén – jogszabályon alapuló adattovábbítás kivételével – a Vállalkozás kizárólag olyan címzettek részére továbbítja az érintett személyes adatait, amelyek az Európai Unió területén székhellyel rendelkeznek, vagy amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak arra, hogy az általuk történő adatkezelés a Rendelet követelményeinek megfelel.
Amennyiben a Vállalkozás személyes adatot harmadik országba – tehát az Európai Unión kívüli országba – vagy nemzetközi szervezet részére továbbít (vagy harmadik országban működő adatkezelő vagy nemzetközi szervezet számára elérhetővé tesz), úgy a Vállalkozás köteles arról gondoskodni, hogy a harmadik országban működő címzett, illetve a nemzetközi szervezet az érintett személyes adataival kapcsolatosan a Vállalkozás által biztosított védelemmel azonos mértékű védelmet biztosítson a Rendelet V. fejezetében foglaltaknak megfelelően.
Ha olyan harmadik országba vagy nemzetközi szervezet számára történik az adattovábbítás, amely a személyes adatok megfelelő szintű védelmét a Rendelet V. fejezete szerint biztosítani nem tudja (pl. egyes ázsiai vagy afrikai országok), akkor az adattovábbítás csak akkor történhet az érintett hozzájárulása nélkül, ha az adattovábbítás megfelel a Rendelet 49. cikkében foglaltaknak; ennek hiányában a személyes adatok továbbításhoz szükséges az érintett kifejezett hozzájárulása.
VIII. ADATKEZELÉSI NYILVÁNTARTÁSOK
Adatkezelési tevékenységek nyilvántartása
A Vállalkozás és a Vállalkozás képviselője a felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről írásban, ideértve az elektronikus dokumentumot is, nyilvántartást köteles vezetni a Rendelet 30. cikkének megfelelően, ami a következő információkat tartalmazza:
1. a Vállakozás neve és elérhetősége, valamint – ha van ilyen – a közös adatkezelőnek, az adatkezelő képviselőjének és az adatvédelmi tisztviselőnek a neve és elérhetősége,
2. az adatkezelés céljai,
3. az érintettek kategóriáinak, valamint a személyes adatok kategóriáinak ismertetése,
4. olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják, ideértve a harmadik országbeli címzetteket vagy nemzetközi szervezeteket,
5. adott esetben a személyes adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására vonatkozó információk, beleértve a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet azonosítását, valamint a Rendelet
49. cikk (1) bekezdésének második albekezdés szerinti továbbítás esetében a megfelelő garanciák leírása,6. ha lehetséges, a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők,
7. ha lehetséges, a Rendelet 32. cikk (1) bekezdésében említett technikai és szervezési intézkedések általános leírása.
A Vállalkozás és a Vállalkozás képviselője köteles a nyilvántartást megkeresés alapján a felügyeleti hatóság részére hozzáférhetővé tenni.
Nem szükséges elkészíteni az adatkezelési tevékenységek nyilvántartását, ha a Vállalkozás 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztat. Azonban szükséges a jelen nyilvántartás vezetése,
 ha az Adatkezelő által végzett adatkezelés az érintettek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően kockázattal jár,
 ha az adatkezelés nem alkalmi jellegű, vagy
 ha az adatkezelés kiterjed a személyes adatok különleges kategóriáira vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatoknak a kezelésére.
Adatvédelmi incidensek nyilvántartása
A Vállalkozás nyilvántartja az adatvédelmi incidenseket az alábbi információkkal:
1. az adatvédelmi incidenshez kapcsolódó tények,
2. annak hatásai és
3. az orvoslására tett intézkedések.
Jelen nyilvántartásba a felügyeleti hatóság betekinthet és ellenőrizheti, hogy a Rendelet 33. cikk rendelkezéseinek betartását.
IX. ADATVÉDELMI HATÁSVIZSGÁLAT
Az adatvédelmi hatásvizsgálat során a Vállalkozás az olyan adatkezelések esetében, amelyek valószínűsíthetően magas kockázattal járnak a természetes személyek jogaira és szabadságaira, hastásvizsgálatot köteles végezni. A hatásvizsgálat legalább az alábbi információkat tartalmazza:
1. a tervezett adatkezelési műveletek módszeres leírására és az adatkezelés céljainak ismertetésére, beleértve adott esetben az adatkezelő által érvényesíteni kívánt jogos érdeket,
2. az adatkezelés céljaira figyelemmel az adatkezelési műveletek szükségességi és arányossági vizsgálatára,
3. az érintett jogait és szabadságait érintő kockázatok vizsgálatára,
4. a kockázatok kezelését célzó intézkedések bemutatására, ideértve a személyes adatok védelmét és a Rendelettel való összhang igazolását szolgáló, az érintettek és más személyek jogait és jogos érdekeit figyelembe vevő garanciákat, biztonsági intézkedéseket és mechanizmusokat.
Az adatvédelmi hatásvizsgálatot különösen az alábbi esetek egyikének teljesülése esetén kell elvégezni:
1. természetes személyekre vonatkozó egyes személyes jellemzők olyan módszeres és kiterjedt értékelése, amely automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is –alapul, és amelyre a természetes személy tekintetében joghatással bíró vagy a természetes személyt hasonlóképpen jelentős mértékben érintő döntések épülnek,
2. a személyes adatok különleges kategóriái vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok nagy számban történő kezelése,
3. nyilvános helyek nagymértékű, módszeres megfigyelése.
A felügyeleti hatóság további, az adatkezelési hatásvizsgálat elvégzésének függvényében végezhető adatkezelési műveleteket határozhat meg.Nem kell hatásvizsgálatot készíteni akkor, ha az alábbi feltételek fennállnak:
1. ha a Rendelet 6. cikk (1) bekezdésének c) vagy e) pontja szerinti adatkezelés jogalapját uniós vagy az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jog írja elő, és
2. e jog a szóban forgó konkrét adatkezelési műveletet vagy műveleteket is szabályozza,
3. valamint e jogalap elfogadása során egy általános hatásvizsgálat részeként már végeztek adatvédelmi hatásvizsgálatot.
Annak ellenére, hogy a fenti feltételek teljesülnek és így nem kellene hatásvizsgálatot lefolytatni, hatásvizsgálat elvégzése akkor is szükséges, ha a tagállamok az adatkezelési tevékenységet megelőzően ilyen hatásvizsgálat elvégzését szükségesnek tartják.
Amennyiben az adatvédelmi hatásvizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a vizsgált adatkezelés bizonyos, a kockázat mérséklése céljából tett intézkedések hiányában valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a Vállalkozás köteles a Rendelet
36. cikke szerint az adatkezelést megelőzően konzultálni a felügyeleti hatósággal.
X. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
A jelen Szabályzatban az európai uniós jogon vagy az Európai Unión az EGT tagállamokban alkalmazandó jogot és az EGT tagállamokat is érteni kell.
OktatásA Vállalkozás vagy adatvédelmi tisztviselője köteles gondoskodni a Vállakozásnál az adatkezelési műveletekben részt vevő személyek adatvédelmi tudatosság-növeléséről és képzéséről.
Hatály és felülvizsgálati rend
A módosított Adatkezelési Szabályzat 2020.09.02.-án napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Az Adatkezelési Szabályzat hatályba lépésével minden olyan korábban hatályos belső szabályzat, illetve munkáltatói utasítás hatályát veszti, amelynek figyelembevételével a Vállalkozás az Adatkezelési Szabályzat hatálya alá személyes adatokat kezelték.
Az Adatkezelési Szabályzat hatályba lépésének fordulónapjával bezárólag minden évben legalább egyszer felülvizsgálatra kerül, azzal, hogy a felülvizsgálat valamennyi melléklet tartalmára is maradéktalanul kiterjed. Amennyiben szükséges, Réczi Gergő, mint felülvizsgálatért felelős tisztviselő a jogszabályi és a belső szervezeti változásoknak megfelelően intézkedik az Adatkezelési Szabályzat megfelelő módosítása iránt, gondoskodik a módosított Adatkezelési Szabályzat hatályba léptetéséről és kihirdetéséről, valamint arról, hogy az Adatkezelési Szabályzat személyi hatálya alá tartozó személyek a módosítások tartalmáról tudomást szerezzenek.
Az Adatkezelési Szabályzat rá irányadó szabályainak megismerése és betartása a Vállalkozás minden képviselője, tisztségviselője és megbízottja számára kötelező, feladataikat kötelesek az Adatkezelési Szabályzat előírásainak maradéktalan betartásával ellátni.
Jogszabályváltozás esetén, továbbá a jelen szabályzat egyéb okból történő módosítása esetén a Szabályzatot a jogszabályi változás alapulvételével, illetve egyéb okból módosítani kell és az érintettekkel meg kell ismertetni a módosítás szövegét. A jelenleg érvényben lévő Szabályzat esetleges módosulása esetén az iroda a változást haladéktalanul közzéteszi a hivatalos honlapon (www.mountech.hu). A jelenlegi szabályzat és annak módosítása kinyomtatott formában irodánkban is elérhető.